A gyűrűket, -amennyiben nincs egyéb ezt kizáró kérés- mindig olyan selyemfényű felülettel készítem, amely a legközelebb áll végleges, ám folyton változó felületéhez.
A fémekre legtöbbször kemény és ellenálló anyagként tekintünk, de ez természetesen csakis viszonyítás kérdése.
A szilikátok (egy kő, üveg, homok, a levegőben szálló por….) mind-mind keményebb anyag a fémnél, és képes a felületén nyomot hagyni, azaz megkarcolni a nemesfémet.
Szeretem úgy érezni, hogy ez teljesen természetes, és nem látok ebben semmilyen problémát. A felület egy őszinte mutató, mely arról árulkodik számunkra, hogy minden sérülékeny. És természetesen van megoldás, hogy ékszerünk megfelelően tartós legyen.
Ennek tükrében olyan anyagvastagsággal készítem az ékszereket, ami garancia a tartósságára. Egy tömeg-termelt ékszerrel ellentétben nem törik, illetve nem hajlik el pár éven belül. Kitart minimum egy életen át.
A mokume gane technikával készült ékszerek nem lágyabbak, illetve nem sérülékenyebbek más hasonló anyagú nemesfémből készült ékszereknél.
Azt azonban fontos megjegyeznünk, hogy ékszerünk esetében mindig a legkönnyebben reagáló nemesfémhez kell alkalmazkodunk.
Pl. Ezüst/palládium/arany gyűrű esetében, amennyiben gyógyfürdőbe látogatunk, az ezüst a fürdő kéntartalmára reagálva fekete felületűvé változik. (Ez a vékony szulfid réteg 1-2 hét viselés során teljesen lekopik).